Az Mol igazgatósága jóváhagyta a 2016-ban bejelentett, MOL 2030 hosszú távú stratégia aktualizálását, amely révén a stratégiában még nagyobb fókuszt kapnak a fenntarthatósági célok, és bekerültek hosszabb távú, a 2030 utáni időszakra vonatkozó távlati tervek is. A Bank Centerben szerdán az úgynevezett kereskedésindító csengetésen Máthé-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Patai Mihály, a BÉT igazgatósági tagja, a jegybank alelnöke is jelen volt, mindketten méltatták a tőzsdén 25 éve megjelent vállalatot. Az értéktőzsdén tartott eseményen a hazai tőkepiac fejlesztéséért járó életműdíjat is átadták Hernádi Zsoltnak.

Patai Mihály gratulációjában kitért rá, hogy a Mol mintegy 6 milliárd eurót ér jelenleg, így az ország második legértékesebb cége. 

Hernádi Zsolt megköszönte a díjat, és végigvezette beszédében, hogy a Mol hogyan vált nagy állami vállalatból egyre növekvő közép-európai vállalattá. Elmondta, az évek során sorra alakultak a Mol vállalatai, létrejött a Slovnaft, az INA, majd a Szurgutnyeftegas és az OMV is szerzett részvényt a Molban, de végül eladták a részesedést, a vállalat megőrizte integritását.

(Borítókép: Hernádi Zsolt (b) a Mol Group elnök-vezérigazgatója, Pataki Mihály (k) a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Máté-Tóth István (j) a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese. Fotó: Sóki Tamás / Index)

– sorolta Hernádi Zsolt. Hozzátette: a körforgásos gazdaság a jövő, ebben kell részt vennie a Molnak, a fenntarthatóság nem lesz elég. Megjegyezte, az évente keletkező 3 millió tonna hazai hulladék mindössze 15 százalékát hasznosítjuk, ezen változtatni kell. A Mol 2030-ig mintegy 4,5 milliárd dollárt akar költeni arra, hogy a petrolkémiai iparát minél fenntarthatóvá tegye, és 2050-ig karbonsemlegessé akar válni.

A vállalat aktualizált, 2030-ig tartó stratégiájában kiemelt szerepet kap az átalakulás: a cég fel akarja gyorsítani az átállást az üzemanyag-termelésről a vegyiparra, ugyanis kifejezett célja, hogy Kelet-Közép-Európa vezető, minél fenntarthatóbb vegyipari vállalatává váljon.